Dr. Rácz Tamás PhD, MSc

My Wife


Dr Rácz Ildikó Mária

Dr Rácz Ildikó Mária PhD, MSc
Irodalmár | litterateur


Honlap | Home page: https://www.raczildikomaria.hu
Facebook profile:      https://www.facebook.com/raczildikomaria














Szakmai életrajz

1991-ben végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol magyar nyelv és irodalom, valamint orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet szereztem. Ugyanebben az évben OTDK dolgozatommal „Orosz irodalom” kategóriában kiemelt I. helyezést nyertem el, az elért maximális pontszámért Miniszteri Elismerő Oklevéllel jutalmaztak. Egyetemi tanulmányaim során egy szemesztert a Szentpétervári (akkori Leningrádi) Állami Egyetemen töltöttem. 1994-ben elnyertem az Akadémiai Angol Program ösztöndíját, így Oxfordban tanulhattam az UTS University diákjaként. 1995-ben angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet szereztem az ELTE BTK-n. 1991 és 1995 között tanítottam a belvárosi Veres Pálné Gimnáziumban, 1994 és 1995 között a SOTE Szaknyelvi Intézetében (akkor Lektorátus). 1998-ban a SKULL Kommunikációs Iskolán PR Menedzser, majd 2008-ban a SOTE Egészségügyi Közszolgálati Kar posztgraduális képzésének keretében Egészségügyi szakmenedzser (MSc) képesítést szereztem.

2009-ben felvételt nyertem az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájába, ahol „Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában” doktori program keretében 2018-ban summa cum laude (100%-os) minősítéssel szereztem PhD fokozatot. A doktori képzés keretében több nemzetközi konferencián is részt vettem. Az ELTE BTK-n 2009-ben megrendezett „Gogol és a 20. század” nemzetközi tudományos konferencia egyik szervezője voltam. 2016-ban az Orosz Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete (IMLI RAN) felkérésére készítettem el a magyarországi Bunyin bibliográfiát. Az ELTE BTK Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékén 2016 és 2018 között felkért előadó voltam. A Slavica folyóirat számára lektorálást végzek. Az Oroszországi Alapkutatási Alap (RFFI) kétoldalú, nemzetközi kutatócsoportok számára meghirdetett programjának keretében 2021-től az IRLI RAN és az ELTE BTK „Криптопоэтика русской литературы нового времени” (№ 21-512-23008) nemzetközi projektjének a tagja vagyok.

Eddig megjelent tudományos monográfiáim között szerepel az első magyar nyelvű monográfia a Nobel-díjas orosz emigráns, Ivan Bunyin prózapoétikájáról, a másik két könyvemet idegen nyelven, külföldön adták ki (Moszkvában és Párizsban). Folyamatos szakmai kapcsolatot ápolok az Orosz Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének (IMLI RAN) és Orosz Irodalmi Intézetének (IRLI RAN) munkatársaival, valamint orosz, francia, olasz és osztrák szlavistákkal. Gyakran szerepelek  hazai és nemzetközi konferenciákon, könyvbemutatókon. Publikációim magyar és külföldi szakmai kiadványokban négy nyelven jelennek meg.



Útkereszteződésekben

(Az emlékezés és felismerés ösvényein)

Korszakváltó időket élünk. Amikor lezárul a régi, és elkezdődik valami új. Ha tudatosan akarunk viszonyulni ehhez a folyamathoz, meg kell tanulnunk emlékezni. Emlékezni arra, kik vagyunk, honnan jöttünk, és hová is tartunk. Ahogyan teszik ezt Bunyin hősei is. Elsősorban Aljosa Arszenyev.

Az első Nobel-díjas orosz író irodalmi alkotásaira egyetemi éveim során az ELTE Bölcsészettudományi Karán a közelmúltban eltávozott Han Anna irányította rá a figyelmemet. Ezt követően több éven át együtt tanulmányozhattam vele Ivan Bunyin korai elbeszéléseinek bölcseleti rétegeit. A keleti vallásfilozófiák, a buddhizmus és a taoizmus világába történő beavatásom ezeknek a közös elemzéseknek és Karátson Gábor fordításában akkortájt újonnan megjelentetett Tao Te King című Lao-ce műnek köszönhető.

A megismerési vágyból eredő kíváncsiság – részben a létfenntartással összefüggő szelekciós nyomás hatására –, a humán tudományok világából a gazdaság-, a társadalom- és természettudományok egzaktabb régiói felé vonzott: a marketing, a kommunikáció, valamint az egészségügyi menedzsment szakterületére. Az empirikus valóságban való elmélyülés a világra való rálátás szélesebb perspektíváit kínálta számomra. Az itt megtapasztalt szerteágazó emberi interakciók, a mélységek és magasságok számtalan rezdülése, az impulzusok kaleidoszkópszerű színes forgatagában gyökerező élmények, létszemléletemet jelentősen gazdagították. Ezen túl, mindig is érdekelt a makro- és mikrokozmosz egzakt leírása, különösképpen a mai kor emberének világértelmezését meghatározó, a tudományt újra forradalmasító kvantummechanika. Folyamatos töprengésre késztet ugyanis, miképpen vezethetnek a valóság leképezésének különböző módszerei azonos igazságok felismeréséhez. Képzeletem ugyancsak lekötötte az archaikus kor emberének szellemi praxisa: tanultam pithagóraszi számmisztikát és ősi csillagbölcseletet. Életutam később visszakanyarodott Bunyinhoz és az orosz irodalomhoz.

A lét és a szerelem szentsége című könyvemben alkalmazott elemzési módszer multidiszciplináris jellegének a tudományos kitérők ösvényein való barangolás a magyarázata.



A lét és a szerelem szentsége

Rácz Ildikó Mária

A lét és a szerelem szentsége

Budapest, 2020

Ha az ember Bunyint olvas, akkor döbben rá, hogy mennyire kevés az, amit az irodalom eddig elmondott a szerelemről. A nők emlékművet állíthatnának az írónak, aki műveiben a hétköznapi parasztasszonyokat, gimnazista lányokat, vidéki hivatalnokfeleségeket sugárzó teremtésekké változtatta. A szerelem metafizikájában Bunyin mélyebbre hatol, mint elődei, az elbeszéléseiben ábrázolt nőalakok részleges megtestesítői az Örök Nőiségnek. Írásaiban a szerelem titka összefonódik a halál titkával, a szerelem lényegi eleme a halhatatlanság utáni vágy. Bunyin az olvasót nemcsak esztétikai örömben részesíti, hanem a lét értelmére vonatkozó kérdésekre adott válaszaival megszólítja és a problémák továbbgondolására sarkallja. Művészetfilozófiájában központi helyet foglal el az emlékezet, mert igaz ugyan, hogy minden elmúlik, de paradox módon mégis minden megmarad.

Rácz Ildikó Mária méltó, verbális emlékművet állít könyvével az orosz írónak. Meggyőzően mutat rá arra, hogy Bunyin poétikájának szignifikáns vonása az őseredeti, a végső Egy keresése, Erósz és Thanatosz égisze alatt. A monográfiában az orientalista és a nyugati filozófiák integrálása a lét végső kérdéseinek magyarázatához viszi közelebb az olvasót. Az egyes fejezeteket egyesítő multidiszciplináris módszertani szemlélet révén a szerző kísérletet arra tesz, hogy az elemzésekbe az irodalom és vallástudomány módszerei mellett bevonja a természettudományi és pszichiátriai kutatások (Maslow-féle piramis-elmélet, az einsteini tér-idő, a jungi archetípusok, a bergsoni teremtő fejlődéselmélet, a holografikus univerzum modell) tudományos eredményeit. Az olvasó mégsem egy elméletieskedő munkát forgat a kezében, hanem a bennük villódzó eleven megfigyelések miatt valami sokkal izgalmasabb olvasmányt.

A szerző a monográfia írásakor egyszerre gondolt a laikus olvasóra és a ruszista szakemberekre. A könyv minden felnőtt olvasó számára ajánlott, aki érdeklődik a szerelem, a lét és a halál művészetfilozófiai és ontológiai kérdései iránt.

Prof. dr Hajnády Zoltán, az MTA doktora



Душа обретает плоть. Иван Бунин «Жизнь Арсеньева

Ильдико Мария Рац

Душа обретает плоть. Иван Бунин «Жизнь Арсеньева»

Москва, 2021

В книге венгерского литературоведа Ильдико Марии Рац, специалиста по творчеству И.А. Бунина, автора первой венгерской монографии о нем, на материале романа «Жизнь Арсеньева», вобравшем в себя всю полноту жизненного опыта писателя, исследуются философские, религиозные и этические взгляды Бунина, восприятие им жизни, смерти, времени, любви, сущности человека и смысла его жизни.











L’âme prend corps. Ivan Bounine : La Vie d’Arséniev

Ildikó Mária Rácz

L’âme prend corps. Ivan Bounine : La Vie d’Arséniev

Paris, 2022
(Traduit du hongrois par Anett Barna)

« Faits et gestes, si écrits ne sont, se couvrent de ténèbres et sombrent dans le sépulcre de l’oubli; or, ceux qui furent écrits, ceux-là retrouvent vie... », écrit Bounine en opposant mort et création dans cette paraphrase biblique choisie pour épigraphe. Dans La Vie d’Arséniev, la narration ne s’inscrit pas dans un rapport cohérent avec la vie réelle, mais avec ses traces dans la mémoire. Dans le roman, « l’âme qui entre dans la vie » doit acquérir – une fois parvenue à un niveau de conscience plus élevé – un certain nombre d’expériences pour être en mesure d’analyser sa relation au passé, au présent et au futur. Dans le texte de Bounine, les éléments de départ et les éléments d’arrivée linéaires du temps romanesque traditionnel se fragmentent, la temporalité revêt une forme cyclique, la succession des événements se dissout dans le rythme du cycle éternel de la vie. La Vie d’Arséniev constitue la synthèse du parcours artistique de Bounine : chaque thème qui lui est essentiel y est exprimé. Dans cette œuvre où il « rend compte » de ses actes, Bounine s’engage à remplir une mission loin d’être anodine : exprimer la totalité de ses expériences terrestres.




 




Menü

ELSE
Application (.jar)
Curriculum Vitae
Contact



A COVID-19 járvány megoldásának új stratégiája

ELSE Elderly Life Saving Emergency A novel strategy for the pandemic and for the eradication of the SARS-CoV-2.
Dr. Rácz Tamás PhD, MsC

Web:  https://www.raczt.hu

Email: r@raczt.hu



Dr. Rácz Tamás Phd, Msc © 2020 

Fel